Csenge Naómi

Krisztián Róbert

2008. október 6., hétfő

Tul a nehezen...

Pentek es szombat iszonyu volt, alig akartam pisilni, mert nagyon csipet, de aztan szombat delutanra mar jobban voltam, kimentunk a nagyiekhoz, ott is maradtam vasarnapig.
A hetvegen nagyapa szuretelt, abban segedkeztem en is, annyira ugyes voltam, hogy a vegen nagyapa megjutalmazott egy pohar musttal:-). Szombaton meg kinnt lehetett ulni az udvaron, amit ki is hasznaltam, szinte egesz delutan a nagyapa korul serenykedtem, vasarnap azonban a hazba szorultam, mert esett az eso es hideg lett ismet:-(. De unatkozni nem unatkoztam, hiszen volt kit szorakoztatni. Hol a dedit nyuztam, hol nagyapaval jatszodtam, mikor hazajott Noemi es a nagymami a munkabol, akkor oket szoktettem:-).

Delben ebedeltunk, majd anyaval hazafele indultunk, otthon apa vart minket:-). A nap hatralevo reszet itthon toltottuk, nagyokat jatszodtunk apaval es anyaval. Estere anya kamillas teafurdot keszitett, es abban lubickoltam jo fel orat, aztan kezdodott a tortura, ugyanis le kellett huzni ismet a bort a futyirol. Nem volt konnyu dolga anyanak, apa lefogott, anya pedig a konnyeivel kuzkodott, mig a muveletett veghezvitt, annyira orditottam. De anya pillanatok alatt megcsinalta, bekente, aztan olebe vett es megnyugtatott. Szerencsere mar nem csipett, igy hamar el is felejtettem, es a szokasos ceco utan villamgyorsan elaludtam:-).

Ma ismet rossz ido volt, esett az eso es igencsak lehult az ido, igy ismet a hazban voltunk, anyaval tanunltuk, hol van a szemem a szam, a fulem, az orrom:-). Es olyan ugyes voltam, hogy harmadszorra mar en mutattam anyanak mi hol van:-). Aztan foztunk egyutt, majd apaval mentem aludni delben. Anya is csatlakozott amikor bevegezte az ebedet. Ebredes utan ebedeltunk, en is az asztalnal ultem, es egyedul ettem:-).
Delutan itt volt Noemi, vele jatszodtam, az autoimmal na meg telefonaltunk is egymasnak:-). Ma ketszer is locsiztam, igaz a delutani locsizas inkabb futyiaztatas volt, de anya a kiskadamba toltotte a kamillateat, abba ultem bele, hogy ne legyen
minden tiszta viz:-), aztan este ismet, akkor mar furodtem is:-). Aztan vacsi es ismet gyrsan elaludtam:-)

3 megjegyzés:

Mia és Maja írta...

Jaj,drága kis barátunk,nem is tudtuk,hogy ilyen beteg voltál...:o:(((
Biztosan nagyon fájt Neked,borzasztó lehetett!:s:(((
Örülünk,hogy már jól vagy!:)))
Sok puszi Neked!!!

agika írta...

Remélem jobban vagy,és küldünk Neked puszikat,hogy minél előbb gyógyuljon a seb!

Puszi: Ági és Dani

Danci és Csucsu írta...

Jó hallani, hogy múlóban a fájdalmak ;) Ugye mondtuk 3 nap, és lassan gyógyulnak a sebek és az emlékek :)
Ma anya is majdnem elkezdett sírni, amikor a dokinéni nézte a szememet, én meg úgy sírtam mint azelőtt még soha :( Hát ilyenek ezek a szülők ;)

pusza Danika a kis örökmozgó